Rakamaz város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Tiszavasvári kistérség
Lakosság: 5091 fő
Terület: 42.64 km²
Népsűrűség: 119,39 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 42

Fekvése

Rakamaz Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati kapuja. A hegyek és az Alföld találkozásánál, az életet jelentő Tisza folyó bal partján terül el, ősidők óta lakott hely. A település annak a félkörnek a középpontjában épült, amelyet a Tisza folyó ír le ott, ahol a Zempléni-hegység koszorúja nagy ívben tereli a Bodrogot a Tiszába.

A megyeszékhelytől, Nyíregyházától 30 km-re lévő települést Tokajtól a Tisza folyó választja el, míg észak-nyugatról Timár, dél-keletről Tiszanagyfalu községek határolják. A Tisza holtágai félkörívben körülfogják a települést. A 38-as úton közelíthető meg, területén áthalad a Nyíregyháza-Miskolc vasútvonal.

Rakamaz légifotója

Éghajlata mérsékelten meleg száraz. A Nagy-Morotva ( holtág) madár- és növényvilága ritka és értékes. Az erdőtársulásokat nemes nyárak és akácosok alkotják. Talaja löszös anyagon képződött csernozjom s kovárványos barna erdő talaj, régi öntéstalaj. A folyó mentén fiatal nyers öntéstalaj. A megye egyik legrégebbi települése.

Története

A Tisza mellett fekvő város a megye legrégebbi települései közé tartozik. 1067-ben említik első ízben írott források. Rakamaz nevét a magyar művészettörténetben és régészetben a honfoglaláskori korongpár teszi ismertté, amelyet 1956-ban találtak határában.

1310-ben a Gutkeled nemzetséghez tartozók birtokolták a falut és Szent Kereszt tiszteletére emelt templomát. A birtoklevelek tanúsítják, hogy falu egyutcás volt. A tiszai révtől a templomig tartott az egyik tulajdonrész, a másik a templomtól nyugatra, egyenlő arányban. A falu Alsórakamaznak nevezett részét a Gutkeledek vásárolták meg. A nemzetség egyik ága itt telepedett meg és e helyről nevezte el magát. A Rakamazi család a templom környékét népesítette be, míg a falu másik részét a Báthori család egyik őse szerezte meg 1355-ben.

A XIV. század során a Rakamazi családbeliek és a velük egy nemzetségből való Szakolyi család tagjai pereskedtek a határ egy-egy részének birtoklásáért.

A XV. század-ban a perekbe belekeveredett a Báthory család is; végül a Báthory és a Szakolyi család osztozott a falu tulajdonjogán.

1445-ben cseh husziták elpusztították a települést, de 1556-os adatok szerint már Szabolcs megye egyik legnépesebb települése volt kb. 450 lakójával. A török pusztítás is elérte a falut, így a XVI. század-ra csupán 25 jobbágytelke maradt.

A XVII. század közepén a Rákóczi fejedelmi családé lett, a szatmári béke után kobozták el a többi Rákóczi birtokhoz hasonlóan. A királyi kincstár megpróbálta az elnéptelenedett települést benépesíteni, sikertelenül. Majd az 1730-as években, III. Károly uralkodása idején a kamara „sváb" telepeseket költöztetett ide. A század végére ismét megszaporodott a lakosság száma és a jobbágyfelszabadítás idején már 2148 lelket számlált.

Az 1848-as forradalom idején is sok kárt szenvedett a falu. Ennek ellenére századunk '30-as éveire már 5308 lakosú nagyközséggé fejlődött.

Látnivalók

Erzsébet királyné obeliszk

Erzsébet királyné obeliszk – A királynő 1854-es látogatása emlékére állította a kamara, a Rakamazt Tokajjal összekötő 38-as főút mellé, melyet szintén Erzsébet királynőről neveztek el.
Kálvária – A XIX. század közepén állították fel a stációkat a település közepén mesterségesen létrehozott dombon.

Egy kápolna is épült itt, melyet Scherflek János helyi gazda építtetett 1863-ban, azonban 1944-ben ezt a visszavonuló német csapatok felrobbantották.

A rakamazi Strázsa-domb-on 1974-ben találták meg a Honfoglalás korából származó tarsoly-lemezeket.

Természeti értékei

Nagy-morotva nevű holtág-szerű képződményt a XVIII. század-ban már említik, ami arra utal, hogy a Tisza szabályozásától függetlenül, természetes körülmények között alakult ki.

Az un. Nagy-morotva 4 és fél kilométer hosszú, úgy 200 méter széles és körülbelül 1,8 méter mélységű, még szinte feltáratlan terület, mely ugyan még nem tartozik a természetvédelmi területek közé, de értékei miatt arra érdemes.

Védelmet érdemlő növényei között szerepel a sulyom, kolokán, fehér tündérrózsa is.

Testvérvárosok

Következő községek

További községek